Egyszer
volt,
hol
nem volt…
… volt egyszer egy ÉG…
Kissé tán furcsának találjátok majd e címet,
Gyermekeim, hisz amiről szó lesz, egyáltalán nem mese. És mégis: ekként kellett
kezdjem: Egyszer volt, hol nem volt.
Volt? Volt is, van is, és lesz is, de nem
így, külön-külön, mint Múlt - Jelen és Jövő képeihez és képzeteihez kötődő, de
a Mindig és Mindenhol és Mindenkor nagyon is tág Világába tartozó Történés,
amelynek nincs Kezdete, mert maga a KEZDET, és nincs vége sem, mert maga a
KEZDET a VÉG, amely a Kezdet, és ekként VÉG létére sem bírhat az általatok
VÉG-nek nevezett állapot jellemzőivel, hisz akkor megbomlana a MOST folyamatos
és állandó vonala.
De kezdjük talán az elejénél.
*
Az
Örökkévalóság Végtelen Tengerében az Örökkévalóság egy Pillanatában
megfogalmazódott VALAMI amire azt mondjuk: LÉT.
Ki fogalmazta meg? Mikor fogalmazta meg?
Miként? Miért? És KI tulajdonképpen
az a Valaki, Aki annak Megfogalmazója volt? Honnan lett, miként lett maga az a
VALAKI, aki a LÉTET megfogalmazta? Az Örökkévalóságban megfogalmazódott LÉTET
megálmodó, megteremtő VALAKI LÉTÉT ki álmodta meg, ki emelte Valóság-szintre?
Ezek, s még ezekhez hasonlatos, millió kérdés
száll szinte nap mint nap még ma is az ÉG felé. Természetesen nem a felé az Ég
felé, amely a fejetek fölött van, mert az, ha hasonló, vagy azonos névvel
illetitek is, nem az ÉG, nem az a magasabb rendű értelemben vett ÉG, mint
amelyre az ÉG lakói gondolnának…- ha egyáltalán eszükbe jutna gondolkodni e
kérdésen.
A Valaminek Megálmodója, a Mindenség Ura
Maga a Mindenség. Így, ahogy mondom: Ő Maga A Végtelen Mindenség, és Ő Maga az
Örökkönvalóság.
Az
Örökkönvalóság az a LÉT-állapot, amely a Folyamatos MOST állapota. Nem a
folyamatos Jelen, mert a szó: Jelen, már eleve magában hordozza mint
feltételezést a Múltat és a Jövőt. Az Örökkönvaló Létezésben azonban sem Múlt,
sem pedig Jövő nem létezik, tehát sem az Örökkönvaló előtti, sem egy az utáni
Lét-pontról nem beszélhetünk, s éppen annak Örökkönvaló volta végett nem, mert
a folyamatos, a mindenkor állapotszerű MOST nem bír időbeni kiterjedéssel, nem
Időhöz kötött, hisz nem az Időhöz: csak magához a LÉT-hez, mint folyamatos
állapothoz mérhető, s az MOST van, de ez a MOST mindenkor volt, és lesz is,
hisz mint LÉT: Örökkönvaló.
Épp így értelmezhető, és értelmezendő a
Végtelen, amelynek szintén nincsenek térbeni határai; ezért a legegyszerűbb
Tér-meghatározás illik rá: MINDENHOL.
A Mindenség, a Végtelen, mindenkor ITT lévő
pont, mindenhol létezik egyszerre, az Időtlen, tehát Örökkönvaló LÉTBEN, mert
elválaszthatatlan a LÉT-től, annak ISTENI FOGALMÁTÓL: az Örökkönvalóságtól.
Ekként az a Valaki, Aki a LÉTET megálmodta,
Maga a Tértől és Időtől, mint objektív Fogalmaktól független, azon felülálló
Végtelen és Örökkönvaló LÉT: vagyis maga a LÉT, amely mindenhol és mindenkor
egyként, és Állapotszerűen VAN. És mert VAN, mindenkor volt, és lesz is, hiszen
a VAN nem feltételezi önnön ellentét-párját, a NINCS fogalmát, mert az nem
illeszkedne bele a Végtelen és Örökkönvaló Isteni Fogalomkörbe, amely
Fogalomkör a két Tökéletes Isteni Fogalmon kívül: Végtelen, és Örökkönvaló:
mást nem tűr meg, mert ami más, már ellenkezik a két Isteni Fogalom magjával,
annak benső Lényegével, ekként magával az Istenivel, vagyis Istennel, mert
eltér az Örökkönvaló és a Folyamatos Most LÉT-energiájának szintjétől.
Ekként nem része a Végtelen Mindenségnek a
testetöltés, vagyis a születés, de a
halál sem, amiként nem része maga a fizikai értelemben vett Élet sem, mert e
kettő: Kezdet és a vég, és a kettő közti, mindenkor Múlttal és Jövővel bíró Jelen
nem része a Folyamatos Most LÉT-energiájának, ha egy bizonyos szintig, és egy bizonyos
értelemben beleilleszthető is abba, de akként csak, amiként egy vágott seb a
kézen: csak a seb gyógyulásáig, addig, míg a sebszéleken lévő sejtek közti,
korábbi Egész - ségi helyzet vissza
nem áll a korábbi Egész - ségi
szintre. És mindemellett is, még a beteg, sérült rész, a vágás révén
keletkezett rés is beleilleszthető az Egész-séges testbe, mert a vágás szélein
lévő sejtek magukban hordják korábbi Egész
- ségi állapotuk emlékét.
*
A Végtelen és Örökkön való LÉT már eleve
feltételezi a BÖLCSESSÉGET: hisz ha nem bírna a Bölcsességgel, sem Végtelen,
sem pedig Örökkönvaló nem lehetne. De e Bölcsességet másként nem bonthatta ki,
csakis Önmagából, és nem élhette meg, csakis Önmaga által, és Önmagában, hisz
mint Végtelen LÉT: nem ismert, nem is ismerhetett egy rajta kívüli
Lét-állapotot, mert az nem létezik.
Ekként azonban a Bölcsesség Teljessége is
BENNE VAN mindenkor, BENNE VOLT, és BENNE IS LESZ mindenkor, lévén nem csak
Végtelen, de Örökkönvaló is, amely ha egy más Lét-pontról nem vonzhat magához
Bölcsességet, NÉKI MAGÁNAK
KELL AZT BÍRNIA. S mert Örökkön lévő;
Örökkön kellett, és Örökkön kell is ama Bölcsességek teljességével, vagyis
összességével bírnia.
S nem csak a Bölcsességek mindegyikével kell,
hogy bírjon a TEREMTŐ mindenkor: de épp e Bölcsesség révén, amely a Tökéletes
TUDÁS, minden lehetséges történés
lehetséges változatainak ismerete is megvolt Benne, és ismét csak
Örökkön, amely BENNE, mint VÉGTELEN LÉT-ben valaha is bekövetkezik, vagy
bekövetkezhet. Így a MOST értelmezése szerint, mert hogy az Örökkönvaló maga a
folyamatos MOST állapotban Létezik, minden történés is egy pontban Létezik
benne, mint lehetséges változat. De
mert ezek mindegyike az Örökkönvalóban, s ekként az Örökkévalóságban érvényes,
folyamatos fejlődési állomások, magának az Örökkévalóságnak az egyes fejlődési
fázisai az Örökkönvalóban, nem egyes konkrét történésekként vannak jelen, nem
mint tényleges, már Valóság-szintre emeltetett LÉT-elemek: azok lehetősége, s e
lehetőség ismerete az Örökkönvalóban, Akinek puszta LÉTE fogalmazta meg
LÉT-állapotát, vagyis az Örökkévalóságot, amelyen belül e LÉT-folyamat végbe
megy, amely folyamatnak, mely az Örökkévalóságban, tehát az Isteni
LÉT-állapotban, annak teljességében bekövetkezik, vagy bekövetkezhet, Ismerője
és tudója, ekként egyedülvaló irányítója is maga az Örökkönvaló, Aki e
Lét-állapotot éli akként, hogy benne magában már él, van mindaz, ami az Ő
Lét-állapotának teljességében megfogalmazódik vagy megfogalmazódhat, mint Törvényszerű
LÉTEZÉS-ELEM.
