Tandari Éva

„Én tenéked mondtam:

Kövess ENGEM! ”

(És mondá a MESTER…

VII. köt. 144.)

III. kötet

„Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok

földnek minden határai, mert

én vagyok az Isten, és nincsen több!”

(Ésa. 45.22)

Folytatjuk megkezdett munkánkat, s már ismét itt, drága gyer-mekeim, az Evangéliumi magyarázatok átadására szolgáló sorozatunkban. Az előző kötetet ezzel zártuk:

„Aki inkább a Föld, s a földi kincseket oly kívánatosnak láttató ellentét szavát akarja követni, s elveti azokért a Mester Tanításait, szándékával mondja ki önmaga fölött az ítéletet: s ez érvényes volt a múlt emberére: de méginkább érvényes a ti korotok emberére, s azokra, akik még a Nagy Pillanatig a Föld színére érkezvén kezükbe vehetik azokat a Tanításokat, amelyeket a Mester engedélyével, s a Mester irányításával elétek adhattunk!”

S mert szervesen e kérdéshez kapcsolódik, vizsgáljuk most meg alaposabban, és bontsuk ki: mit jelent, mire gondol az ÚR, amikor magunk megtagadásáról, és a kereszt vállalásáról szól?

Hogyan, milyen értelemben, és miképpen kell megtagadnotok önmagatokat, s miképp kell felvállaljátok a magatok Keresztjét a ti korotokban, hogy azt mondhassátok: ténylegesen is Krisztusnak követői, s ekként gyermekei vagytok?

Alapul és emlékeztetőül vegyünk ismét egy idézetet Máté evangéliumából, mielőtt a kérdés részletes kibontását is megkezdenénk:

„Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.

Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?

Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint. (Mát. 16.24-27)

(A Máté evangéliumban e versekhez tartozó utolsó részt már a Pét. ev. IV. k. 29. oldaláról emelem át, lévén a sorozatos „reformálások” végett a Máté evangéliumban kevésbé maradt érthető, mint Lukács (9,27), vagy Márk (9,1) evangéliumaiban.)

„~~ Bizony, mondom néktek: vannak az itt állók közül sokak, akik nem látnak halált mindaddig, míg nem látják jőni az Istennek Fiát, amikor feltámadva a halálból eljő közéjük ismét hatalommal…”

Eddig tehát a kiemelni szándékozott részlet: s most, amiként megszoktuk, bontsuk mondataira ezt is, hogy megvizsgálhassuk minden sorát.

„Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.”

— A Krisztusi ÚT a Szeretet Útja, a Békesség, és Szelídség Útja: s ezt felvállalni és követni bizony nem kis harcot jelent a ti korotokban, amikor csak a vad törtetés, az anyagi haszon előtérbe helyezése, a mindenáron való érvényesülni vágyás adja meg egy-egy ember „értékét”, s az, amit mindezek által fel tud mutatni, mint megszerzett vagyont. Azt a vagyont, azokat az értékeket, amelyek a Valóság értelmében semmik, értéktelen és fénytelen holmik, amelyek megszerzéséért a Tudat a Szellem Kincseit, de már annak Örökkön értékes kincseit veti el, nem tudván különbséget tenni Érték és ál-érték között. Aki azonban a Valós Érték után vágyakozik, s azt akarja megszerezni a földi, hamis értékek helyett, mindenkor szembe találja magát nem csak a társadalmi rendek úgyszólván mindegyikével, de amiként mondtam, önnön családjával is, mert amiként a Mester mondta, akként van az a ti korszakotokban is, s talán még inkább, mint valaha is bármikor, bármely eddigi korszak során:

„Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.”