Tandari Éva

Járom az utam...

III. kötet

— Folytassuk megkezdett Utunkat, de már az eddigiektől eltérően akként, hogy itt maradunk e szinten, Shambhallában, hogy már itt vessük egybe a megfigyelni kívánt történéseket, s az Élet minden jelenségét is a magatok mélyebb szintjén, s a magasabb szinteken esett hasonló, vagy azonos történésekkel anélkül, hogy időközben ténylegesen is mindannyiszor visszatérnénk a ti szintetekre egy-egy példa kedvéért. Igaz: a magasabb szintekre azért fel fogunk emelkedni, hogy Testvéreink is láthassák a Célt, amely felé közeledniük kell, de már a ti szintetek ismételt felkeresését nem tartjuk minden esetnél szükség, és célszerűnek: sem én magam, sem Kísérőnk, sem pedig az ÚR, aki elé tártuk a kérdést, Reá bízva annak megoldását. Magad is láthatod, amiként láthatják Testvéreink is: nem véletlenül kell, hogy ekként mutassam, és magyarázzam a történéseket: mindannyian úgy véljük, s az Úr maga is akként ítélte meg: szükségtelen hogy mindannyiszor kitegyelek ama mérhetetlen szomorúságnak, amit a magasabb szint, és a mélyebb szint történései közti eltérés ad – adott számodra, így ha alá is kell ereszkedjünk olykor, nem szükséges ekként tennünk mindahányszor.

Ezen felül és ezen túl most lényegében azokra a mindennapos történésekre kívánok rátérni, amelyek a Föld mindahány Országában is más és másként zajlanak, s amelyeket magatok is tapasztalatból ismerhettek: ki-ki a maga Hazájának az adott történésen belüli változatában. S azt tán mondanom sem kell: ezek mindegyike, ha nem is azonos mértékben, de eltér attól, amelyet ideálisnak éreznétek magatok is, attól, amelyet itt Shambhallában fogtok láthatni. Azt azért már most előre kell hogy bocsájtsam: még amit Shambhallában fogsz láthatni is, épp csak a kezdet, amely épp úgy szinte semmi a magasabb szintek hasonló történéseivel szemben, amiként semmi a ti szintetek mindannyi történése, pontosabban azok megoldása ahhoz mérten, amiként az adott történések itt, Shambhallában elintézésre, megoldásra kerülnek.