Tandari Éva


Mert az Óra ím

elközelget…

A

MAGOCSKÁKNAK

Drága Gyermekeim!

Amit a MAG-csoportnak szóló könyvekben elétek tárok, azzal lehet élnetek — és lehet visszaélnetek is. Hogy ki lesz az, aki igazán Élni kíván mindeme Tanításokkal, és ki lesz az, aki csak visszaélni akar azzal, kinek-kinek benső Tisztaságán múlik. Mondhatjátok, és bizonnyal mondjátok is: ha olyannyira nagy a visszaélés veszélye, miért adatom mégis közre e köteteket, s mindazt, ami azokban leírattatott, hisz ti sem adjátok a kicsiny gyermek kezébe a gyufát, mert az még, ha elméletben tudja is: azzal játszódnia micsoda veszélyekkel járhat, a gyakorlatban még nem tudja ugyanazt, s bizony: ténylegesen is súlyos tragédiákat okozhat e tudatlansága miatt. Mondhatjátok tehát ezt, és igazatok is volna: ti azonban már nem vagytok gyermekek! Nem, és ha földi Utatokon még csak mint elméleti – tudati ismeretet tudjátok is: minő veszedelmet szabadíthattok magatokra is és másokra is, ha nem Élni, és nem Éltetni: csak visszaélni vagytok hajlandóak e Tanításokkal, már mint gyakorlati Szellem-tudati ismeretet is ismeritek magát a Veszélyt, hiszen ha ez nem ekként volna, ha nem csupán visszaélni akart volna mindőtök az Erővel, amely egykoron birtokában volt, nem is ott állnátok, nem azon a mélység-szinten, ahol álltok, s amelyre éppenhogy az ellentét szavát követve süllyedtetek mind, ama ellentét szavát követve, aki, mint egykor, ma is, és mindenkor megkísérelte és meg is fogja kísérelni, hogy a néktek adott erőt kitépje kezeitekből, vagy hogy benneteket magatokat késztessen az Erővel való hamis sáfárkodásra, éspedig abban a reményben, hogy megtarthat benneteket a maga fennhatósága alá (is) tartozó szinteken, s még akár mélyebbre is rántson, mint voltatok akkor, amikor az Utak sora végre kezdetét vehette számotokra.

Aki tehát kezébe veszi e könyveket, mint érett, és önmagáért felelni tudó felnőtt kell az abban leírtakhoz nyúljon, és mégis akként, hogy közben egy pillanatig sem felejti el: ha felelősségében felnőtt is, azért csak kicsiny, akként, amiként mindenki más is az, még mi magunk is, akik a Mennyei szinteken vagyunk, mert mind Istennek Kicsinyei vagyunk.

Kicsinyek vagytok tehát, akik az ÚR Krisztus kezét fogva léphettek, s az Ő mindennél hatalmasabb és szentebb Szeretetének fényében növekedhettek, és kell is, hogy növekedjetek és kell, hogy abban erősödjetek a Teremtő EGYSÉG: Atyánk, Krisztusunk és Áldott Égi Anyácskánk örömére, akként, amiként minden más Teremtmény is növekedik, s ti méginkább kell, hogy akarjatok is növekedni, hogy Visszatérjetek a mélységből, s már a Mennyei Szinteken folytassátok növekedésteket a Szeretetben, a Szeretet által és a Szeretetért: Istenünk még nagyobb Öröméért, hisz amiként az a ti gyermekeiteknél is van, akként van a Mindenség teljességében, és Teremtőnk Öröme abban rejlik, ha látja: Kicsinyei erősödnek és növekednek a Bölcs Szeretetben és a Tiszta Akaratban, hogy igazán Naggyá legyenek a maguk kicsinységében is.

2006. jún. 05.

Az ÚR Akaratából:

Vezetőtök és pásztorotok:

Péter, avagy: A Névtelen Szellem