" Van , kinek a Szeretet rab-lánca kell

hogy Szabad lehessen ...

Van , ki Szabad kell legyen ahhoz ,

hogy Szeretni tudjon ... "

IV. kötet.

Nem kérek sokat a Sorstól .

- A kerek Világmindenségből

csupán kis szegletet ,

legyen bár míly parányi ,

- de legyen egészen enyém ,

- hogy ott én is egészen én legyek !

Tudom ; nem tellnek tőlem nagy tettek ,

Világ Bölcse , vagy Szent ~ soha sem leszek ,

de tudom a helyem , és az időt ,

és meg lesz alkotva prímán

mit az asztalra majd egyszer leteszek !

Nem várnak tőlem többet ,

-- és én kevesebbet ; nem teszek ! --

S tudom ; másként forogna a Világ ,

ha egyetértenének eszmémmel az emberek ...

Hisz tudom , kevésnek adatik ,

hogy bölcs , szép , és egyszersmint jó legyen ,

de elvárhatja mindenki -- önmagától ,

hogy önmagához mérve -- tökéletes legyen !