" Van , kinek a Szeretet rab-lánca kell
hogy Szabad lehessen ...
Van , ki Szabad kell legyen ahhoz ,
hogy Szeretni tudjon ... "
Tandari Éva :
Sikolyok, és sóhajtások
VI. kötet.
Vén csöves , és vén vonat ...
Szürke , kopott , - koszos vonat .
- Nem fütyül már , nem is tolat ...
Vak-vágányra állítva rég ;
Itt idéz csak tűnt álmokat .
Ő is volt még ifjú , ékes .
Csillogó , és szenvedélyes ,
/ kissé néha tán szeszélyes /
- kalandra , útra mindig éhes ...
Nap szikrázott mozdonyán ,
Csillagot vitt peronján ,
és a sápadt Holdvilágtól
csókot hordott homlokán .
Ablakán a sok gyerek
kendőt lenget , integet .
- Vélük kezdte , vélük élte
a boldog , ifjú éveket .
S most felnőtt már a
sok gyerek ./ Némelyik már csak tipeg /
És az Idő vasfoga
bíz ; Őt sem kímélte meg ...
Jött egy ifjú Gyorsvonat ,
s övé most az Út , a Nap ,
és az éji Csillagok
néki adják csókjukat !
Kikopott a vén vonat ,
nem vihet már álmokat ...
- Vakvágányra tolták rég ,
itt dajkál csak vágyakat .
S megtörtént egy este mégis
/ derűsebb lett még az éj is ! /
" utas " szált fel oldalán ...
- Szürke , kopott , vén zsivány ...
- Nem robogni vágyott ő ,
csak kellett már a pihenő ,
s egy maga-fajta , vén csövesnek
sehol nem jutott tető .
... S most együtt űznek álmokat ;
- Vén csöves , és vén vonat ...
Együtt élnek újra át
boldog , régi napokat .
Büszke volt a vén vonat :
" Lám ! - van , ki így is elfogad ... "
S már nem fáj , ha az új vonat
róla füttyög dalokat ...
Célja ismét szép , s nemes ,
hisz léte őriz egy Életet ,
mit az Emberek már félredobtak ,
mint megúnt , fölös szemetet .
- De az álom egyszer véget ért ,
egy új nap szürke reggelén .
- Büszke , gőgös , ideges
ifjú ember közeleg
... és nem nézve , hogy haja deres ,
s hogy kint már minden havas , jeges ,
kiűzte onnan a vén csövest ,
rongyainál ragadva meg ...
~ Elmúlt egy hét ... El kettő ...
/ megfagyott már a tekergő ! /
- S a vén vonat rozsda-marta emlékeiben
a gonosz , gőgös ember él ..
.
~ már többé nem a Nemes ...
~ a Teremtő ...