Tandari Éva

ÚTON…

Ég és Föld

között

V. kötet

Amiként az előző kötet végén ígértem, most az Atlantisziak további, de már a ti Emberiségetek távoli ősei közt járt Útját, s ezen belül is az Egyiptomiak közt, pontosabban az Egyiptomiak történelmében játszott szerepét fogjuk egy kissé közelebbről is megvizsgálni. Mint mondtam, célom most sem a történelmi korok sorrendiségének, tehát nem az egymást követő, majd egymást felváltó, vagy (később) erőszakkal félretaszító fáraók életének megvizsgálása: de ama fejlődési lánc végigvezetése, amely egyáltalán lehetővé tette a fáraók korának kibontakozását, s annak a homályban maradt, mintegy négy ezer esztendő szerepének a ti jelenetekben, valamint közeli és távolabbi Holnapjaitokban való megmutatása, amely Atlantisz történelme, s az Egyiptomi Birodalom megépítése közt mint vakfolt: maradt a spirituális fejlődés eddig általatok megismert képsorai közt.

Egyiptom fizikai értelemben vett történelmének úgyszólván minden egyes képét, s a fáraók életének minden fizikai szintű mozzanatát kikutatták és kellő alapossággal feldolgozták nem csak az előttetek élt korok, de a ti jelenetek tudósai, sőt: az utóbbi, mintegy kétszázötven esztendő egyes médiumai is. (Nem mindazokra gondolok itt, akik a maguk „szájíze” szerinti képet igyekeztek elétek tárni, de azért volt egy-két olyan médium is a sok között, aki ténylegesen is az egykor-volt Birodalom történelmi képeit hozhatta le, s tárhatta elétek…- igaz: az előbbiek sajnos; még így is lényegesen többen voltak, így nem nehéz eltévedni az egyes leírások olvasása során.)

De az említett tudósok és médiumok már csak a fáraók színrelépésétől; s nem Egyiptom tényleges, kezdeti koráig visszanyúlva, s még csak nem is egészen, a Múlt spirituális emlékeinek, mint inkább annak fizikai oldalát helyezve előtérbe vizsgálták, és tárták elébetek ama Nép történelmét.

Tudhattok ekként a fáraók földi hatalmáról, s még egyes Beavatottakról is: de hogy mindez hová nyúlik vissza, mi volt a legelső mozzanat, s arra hogyan épült rá, majd hogy omlott össze a Beavatottak szellemi hatalma, arról még vajmi kevés szó esett. Ekként szinte teljességgel sötétben maradt (csak hozzávetőleges pontossággal) a 11500 -12000 évvel ezelőtt elsüllyedt Atlantisz, és a legrégibb, vagy tán leghíresebb fáraó: Tutenkamen kora közti, csaknem hatezer esztendő.

Nos: épp ezt a „hiányzó” hatezer évet fogjuk most megvizsgálni, kissé közelebbről is megvizsgálva a fáraók korának szellemi vonulatát, s az azt követő kor történéseit úgy a Múlt, mint a Jelen, s miként mondtam: a Holnapok szemszögéből. Mert azt, hogy az egykor-volt történések minden azt követő kor és korszak életének alakulására, annak fejlődésére kihatással voltak, vannak és lesznek is, mondanom sem kell. Amiként azt sem, hogy annak, hogy a fáraók kora, tehát a már Ókori történelmi kornak számító időszak bekövetkezhetett; egészen Atlantiszig, s még annál is messzebb kell (és kellett volna már rég!) keresnetek a gyökereit: s nem fizikai, de bizony, szellemi gyökereit.

Ugyan munkatársam gondolatai közt is az fogalmazódott meg, hogy a fáraók egyes tetteit, s azok korát kell kibontsuk, mint már oly sokan tették azt előttünk is: ez azonban oly-annyira nem ekként van, hogy még azt a keveset is igyekszem elfedni tudatában (nem kis bosszúságára) amit valaha is Egyiptomról tanult, hogy helyette olyan Ősi ismereteket igyekezzek kibontani benne, amelyeknek meglétéről még ő maga sem tud, mert nem tudhat: földi-szintű tudatával legalább is nem. Mindehhez olykor-olykor visszatérünk (kezdetben legalább is) az előző kötet záró oldalaihoz, hogy a történéseket már magatok is mint egy komplex logikai rendszert építhessétek be eddigi (szellemtani) ismereteitek közé, még akár az egyes történelmi emlékek rovására is. Bár amit leírunk, szervesen kapcsolható lesz az általam most leadott szellemtani ismeret-elemekhez csak úgy, mint a ti korábbi, akár iskolai, akár egyéni könyvtári ismereteitekhez, mert emebből bonthatjátok ki amazt, s abból utalhattok vissza emerre.